A vil�g legjobbjai:

-Wishanathan Anand

-Anatolij Karpov

-Garri Kasparov

Anatolij Karpov

Anatolij Karpov 1951. m�jus 23-�n sz�letett az oroszorsz�gi Zlatousztban, az Ural hegys�g egy t�voli v�ros�ban. N�gy�vesen tanulta meg a sakkj�t�k szab�lyait, kilenc�ves kor�ra m�r els� oszt�ly� j�t�kos volt, 12 �vesen pedig - Mihail Botvinnik tan�tv�nyak�nt - m�r nagy tehets�gk�nt tartott�k sz�mon. 15 �ves kor�ban szovjet sakkmesteri c�met szerzett, 1969-ben Stockholmban ifj�s�gi vil�gbajnok lett, 19 �ves kor�ban padig m�r nemzetk�zi nagymesteri c�met kapott. 1975-ben j�t�k n�lk�l lett vil�gbajnok, miut�n az amerikai Robert Fischer visszautas�totta a FIDE javaslat�t a vil�gbajnoki d�nt� lebonyol�t�s�nak menetrendj�re, �s ez r�nyomta b�lyeg�t eg�sz p�lyafut�s�ra. Egyetlen nagymester sem diadalmaskodott annyi nagy torn�n, mint Karpov. �jra �s �jra bizony�tania kellett, hogy igazi vil�gels�, illetve vil�gbajnoki c�m�nek elveszt�se ut�n ism�telten megk�zd�tt �rte. 1973 �s 1977 k�z�tt nem volt igazi riv�lisa az �v sakkoz�j�nak j�r� Oscar-d�j oda�t�l�sekor, 1979-1981 k�z�tt is domin�lt, �s m�g 1994-ben v�lasztott�k az esztend� legjobbj�v�.

Karpov 1973-ban megnyerte a leningr�di z�nak�zi d�nt�t, vil�gbajnok-jel�lti p�ros m�rk�z�sen Lev Polugajevszkijt (5,5-2,5), Borisz Szpasszkijt (7-4), majd Viktor Korcsnojt gy�zte le (12,5-11,5). Vil�gbajnoki c�m�t k�tszer Korcsnojjal szemben megv�dte, az 1978-as d�nt� Baguio Cityben a sakkt�rt�nelem egyik legviharosabb meccse volt, Karpov 16,5-15,5-re gy�z�tt. H�rom �vvel k�s�bb Meranoban m�r 11-7-es ki�t�ses gy�zelemmel verte vissza Korcsnoj c�mszerz�si k�s�rlet�t. Karpov els�s�g�t h�rom �v m�lva m�r honfit�rsa, a bakui zseni, Garri Kaszparov vesz�lyeztette, akivel h�t �v alatt �t vil�gbajnoki d�nt�n csapott �ssze. Az els�t, az 1984/85-�s p�rosm�rk�z�st hat gy�zelemig j�tszott�k volna. A csat�roz�s 1984. szeptember 19-�n kezd�d�tt. Karpov megnyerte a 3., a 6., a 7., a 9. �s a 27. j�tszm�t, de a hatodik gy�zelmet nem tudta megszerezni. Kaszparov rendezte er�sen megt�p�zott sorait, a 32., a 47. �s a 48. j�tszm�ban megad�sra k�nyszer�tette Karpovot �s 5-3-ra sz�p�tett. A FIDE akkori eln�ke, a f�l�p-szigeteki Florencio Campomanes a k�zd� felek teljes kimer�lts�g�re hivatkoz�ssal - k�zel f�l�ves csat�roz�s ut�n - 1985. febru�r 15-�n f�lbeszak�totta m�rk�z�st.

�ri�si volt az �rtetlens�g, hosszas t�rgyal�ssorozat ut�n a k�zd� felek szeptemberben �ltek �jra sakkasztalhoz, ez�ttal m�r a r�gi, a 24 j�tszm�s sziszt�ma szerint. Kaszparov megnyerte az els� j�tszm�t, Karpov a negyedikben egyenl�tett, az �t�dikben �tvette a vezet�st. El�ny�t eg�szen a 11. partiig �rizte, ekkor Kaszparov nyert, majd a 16. �s 19. partiban aratott gy�zelmeivel el�nye k�t pontra n�tt. Karpov a 22. j�tszm�ban el�rt nyer�s�vel sz�p�tett. A 24. �sszecsap�skor Karpov mindent egy lapra tett fel, t�madott, de a 22 �ves kih�v� zseni�lisan keresztezte vil�gos kir�lysz�rnyi akci�j�t, a 13-11-es gy�zelemmel Kaszparovot a sakkoz�s 13. vil�gbajnokak�nt �nnepelhett�k. Egy �vvel k�s�bb a londoni-leningr�di helysz�nnel megrendezett visszav�g�n Kaszparov 12,5-11,5-re nyert, 1987-ben Sevill�ban 12-12-vel v�dte meg vil�gbajnoki c�m�t. Karpov 1990-ben ism�t megm�rk�z�tt honfit�rs�val, New York �s Lyon volt a m�rk�z�s sz�nhelye. Kaszparov az utols� K-K m�rk�z�sen is 12,5-11,5-es gy�zelmet �rt el.

Karpov a k�vetkez� vil�gbajnoki ciklusban meglepet�sre az angol Nigel Short ellen 6-4-re elvesztette a vil�gbajnok-jel�lti p�rosm�rk�z�st. A Nemzetk�zi Sakksz�vets�ggel azonban Kaszparov � imm�r sokadszor � konfliktusba ker�lt, �s az angol sakkoz�val a PCA (Profi Sakkoz�k Sz�vets�ge) �gisze alatt j�tszotta le a d�nt�t. Karpov ezzel �jra lehet�s�get kapott, hogy elvesztett � imm�r FIDE � vil�gbajnoki c�m�t visszaszerezze. V�ratlan d�nt�ssel a holland Jan Timmannal j�tszhatott vil�gbajnoki d�nt�t, aki Short ellen elvesztette a vil�gbajnok-jel�lti d�nt�t. Karpovnak nem jelentett neh�z akad�lyt a hollandok legjobbja, 12,5-8,5-re nyert. A FIDE d�nt�s�re az ism�t vil�gbajnok orosz nagymesternek a k�vetkez� ciklusban vil�gbajnok-jel�lti d�nt�n kellett kvalifik�lnia mag�t az �jabb c�mm�rk�z�sre, Borisz Gelfandot 6-3-ra verte meg. 1995 november�ben Kirszan Iljumzsinovot v�lasztott�k a FIDE eln�k�v�, Karpov �s az amerikai Gata Kamszky d�nt�j�t, a Kalm�k Auton�m K�zt�rsas�g f�v�ros�ban, Eliszt�ban rendezt�k meg. A konfliktusokt�l sem mentes meccset Karpov 10,5-7,5-re nyerte meg.

Iljumzsinov eln�k megreform�lta a FIDE vil�gbajnoks�g lebonyol�t�s�t, a kies�ses rendszer� 1997-es groningeni torn�t�l t�bbek k�z�tt t�vol maradt Garri Kaszparov �s Vlagyimir Kramnyik, holott �k csak az el�d�nt�t�l kapcsol�dtak volna be a k�zdelembe. Karpov pedig privil�giumot kapott, legf�bb riv�lisainak t�voll�t�ben csak d�nt�t kellett j�tszania. Az indiai Viswanathan Anand magabiztosan vette az akad�lyokat, a vil�gbajnoki c�m�rt a pihent Karpovval 1998 janu�rj�ban v�vott lausanne-i m�rk�z�s�nek alapszakasza 3-3-ra v�gz�d�tt, a rapid r�j�tsz�sban alulmaradt. Karpov a k�vetkez�, 1999-es Las Vegas-i vb-n nem indult, helyette pereskedett a FIDE-vel. Az exvil�gbajnok nem v�llalta a r�szv�telt �jdelhiben sem, de 2001-ben �gy gondolta, hogy hazai p�ly�n, Moszkv�ban k�pes lesz visszah�d�tani c�m�t. A k�s�rlet azonban kudarccal v�gz�d�tt, m�r az els� fordul�ban a rapid r�j�tsz�sban kikapott a k�nai Zsang Pengxiangt�l 3-1-re.

P�lyafut�sa sor�n Karpov t�bb mint 3000 j�tszm�t v�ltott k�l�nb�z� - egy�ni, csapat, nemzetk�zi �s hazai rendez�s� versenyeken. Hatszor volt tagja olimpiai bajnok szovjet v�logatottnak, egyszer csapat-vil�gbajnok egy�ttesnek, n�gyszer Eur�pa-bajnoks�got nyert g�rd�nak. Kilencszer nyerte el az esztend� legjobb sakkoz�j�nak meg�t�lt Oscar d�jat.
A sakk n�pszer�s�t�s��rt tett er�fesz�t�sei szint�n kimagasl�ak. Oroszorsz�g hat�rain bel�l �s k�v�l t�bb mint �tven sakk-klubot alap�tott. A vil�gon t�bb mint h�sz sakkiskola viseli a nev�t. T�bb cikket �s k�nyvet �rt, v�logatott j�tszm�i �s k�nyvei a vil�g t�bb orsz�g�ban is kiad�sra ker�ltek.
Karpov a Leningr�di (ma Szentp�terv�ri) �llami Egyetem K�zgazdas�gi Kar�n v�gzett. Vizsg�i ut�n Moszkv�ba ment, �s a Moszkvai Egyetem rangid�s fakult�sa lett. M�r j� ideje sikeresen kombin�lja a sakkot a politikai aktivit�ssal. 1982-t�l eln�ke a B�kealap�tv�nyok Nemzetk�zi Sz�vets�g�nek (International Association of Peace Foundations). Anatoly Karpov t�bbsz�r felsz�lalt az ENSZ-ben, az UNESCO-ban, �s egy�b nemzetk�zi szervezetekben a b�ke �s nemzetk�zi �sszefog�s mellett ki�llva. Ezzel nemzetk�zi h�rnevet szerzett �s szem�lyes megbecs�l�st v�ltott ki sz�mos orsz�g politikai vezet�j�ben. Ezt bizony�tja a megtisztel� b�kenagyk�vet c�m, melyet a Karpov �ltal vezetett b�kealap�tv�ny sz�vets�g nyert el.
Anatolij Karpovot az Orosz Parlamentbe is bev�lasztott�k. 1998-ban az UNICEF nagyk�vete lett a kelet-eur�pai orsz�gokban �s a Szovjetuni� volt tag�llamaiban. Karpov mellett az �tven J�akarat Nagyk�vet T�z� olyan illusztris szem�lyis�gek tartoznak, mint pl. Michael Douglas, Peter Ustinoff, Mohammed Ali �s Ronaldo.
Anatolij Karpov Zlatouszt, Tula �s Orszk orosz v�rosok, valamint Szerba (Ukrajna) �s Molodecsno (Belorusszia) v�rosok tiszteletbeli polg�ra, ezen k�v�l a Tiszteletbeli Texasi c�m is megilleti. Megkapta P�rizs Legf�bb Aranymed�lj�t, ezen k�v�l Le Havre, Vannes, Lyon, La Rochelle, Belfort, �s Ouzes francia v�rosok aranymed�ljait, valamint a �R�ma Sz�k�k�tjai� Tisztelet�rdemrendet. A spanyol Valencia �s Las Palmas terek is viselik nev�t.
Karpovot kit�ntett�k Lenin-renddel, a Munka V�r�s Z�szl� �rdemrenddel, az Orosz Parlament Tiszteletbeli Diplom�j�t (� volt az els� szem�ly, akinek oda�t�lt�k), valamint sz�mos nemzetk�zi �s orosz szervezet kit�ntet�s�t is megkapta.
Anatolij Karpov sosem hagyta figyelmen k�v�l a j�t�konykod�st sem. P�lyafut�sa sor�n 3 milli� doll�rt �ldozott a nemzeti sport fejleszt�s�re. 1986-ban Karpov �s Kaszparov 650 ezer doll�rt foly�s�tott a Csernobil �ldozatai Seg�lyalap�tv�ny sz�m�ra. Manaps�g egy �rvah�zat t�mogat sz�l�v�ros�ban, Zlatousztban, �szt�nd�jat ad az �j Nevek program tehets�ges gyermekeinek, valamint a Csernobili Gyermek Sakkiskola nebul�inak.
B�r a karitat�v tev�kenys�ge sok idej�t lefoglalja, m�gis nagyszer� eredm�nyeket �rt el az idei rapid versenyein is, hiszen a tallinni Keresz eml�ktorn�n az els� helyet szerezte meg, m�g �jvid�ken �ppen Portisch Lajost gy�zte le n�gyj�tszm�s rapid p�rosm�rk�z�sen.

Garri Kaszparov  

  Garri Kimovics Kaszparov, a sakkoz�s 13. vil�gbajnoka Azerbajdzs�n f�v�ros�ban, Bakuban sz�letett 1963 �prilis 13.-�n. �desapj�tol tanulta meg az els� l�p�seket 7 �ves kor�ban. 1973-ban ker�lt Botvinnikhoz, aki egy levelez� iskolai m�dszerrel ok�totta. 1975-ben, 12 �vesen a Szovjet Ifj�s�gi Bajnoks�g megnyer�s�vel a valaha �lt legfiatalabb bajnok lett. 16 �vesen ifj�s�gi vil�gbajnok, 17 �vesen nemzetk�zi nagymester. A sikert sikerre halmoz� ifj� 1984-ben m�r a feln�tt vil�gbajnoki c�m�rt sz�ll harcba Anatolij Karpovval. Ez a m�rk�z�s minden id�k leghosszabb p�ros m�rk�z�se volt – K�zel 6 h�napig tartott -, amelyet az akkori FIDE eln�k, Florencio Campo-manes Karpov 5:3-as (az eld�lt partik tekintet�ben) vezet�s�n�l f�lbeszak�tott, re sz�l�totta fel �ket. 1985 november�ben Kaszparov megnyeri a visszav�g�t, s ezzel 22 �vesen a sakkt�rt�nelem legfiatalabb vil�gbajnoka. A sakkt�rt�nelem legmagasabb �l�j�vel is � b�szk�lkedhet, 1993. m�rcius�ban a chessmetrics.com honlap szerint 2886-ra �llt. Ezt sem el�tte, sem az�ta m�sok megk�zel�teni sem tudt�k. 2005-ig, ahol elindul, szinte minden jelent�s versenyen nyer, �m az �v leger�sebb torn�j�n Linaresben �ri�si szenz�ci�t kelt, hogy utols� partija ut�n a sajt�t�j�koztat�n bejelenti, felhagy a sakkoz�ssal,s politikai p�ly�j�t k�v�nja tov�bb �p�tgetni.

  Kaszparov rendk�v�l akt�v vil�gbajnok volt(?). Tot�lis sakkot j�tszott, szinte lehetetlen volt felk�sz�lni ellene. Brili�ns �s m�ly kombinat�v st�lusa, leny�g�z�strat�giai j�tszm�i, Sz�mtaqlan �j�t�sa mellett, a pszichol�giai hadvisel�shez is �rtett.